A kódexek
bemutatása

— a program háttere

A kódexek bemutatása

E munkák célja az volt, hogy vagy tudósok, vagy egyszerű emberek számára összefoglalják az adott időpontig elkészült háláchikus művek sokaságát, és megteremtsék a tiszta alapvetések sorozatát, hogy – a jóval korábbi nemzedékek Misnájához hasonlóan – meghatározhassák a zsidó ember kötelezettségeit életének minden területén. Többnyire keveset foglalkoztak a hittel, vagy doktrínákkal (hittételek, ezek fejtegetése a legtöbb keresztény gondolkodó és irodalmi mű irányvonala), mert a sűrű és összetett zsidó életforma alapját képező micvák (מצוה – kötelezettség, parancsolat) álltak a mondanivalójuk középpontjában. Az első kiemelkedő ilyen típusú mű a XIII. századi Misné Torá (משני תורה – A Tóra ismétlése) volt, melyet a Májmonidesz néven is ismert Rámbám (rabbi Mose ben Májmon) írt. Ez egy hatalmas és enciklopédikus munka, szisztematikus, 14 kötetbe rendszerezett alkotás, mely a mai napig elsődleges forrásul szolgál a Tóra és a háláchá tanulmányozói és tudósai számára. A másik, szintén napjainkig komoly tekintélynek örvendő és meghatározó munka ebből a periódusból a XVI. századi Sulchán Áruch (שולחן ערוך), melyet Joszef Káró rabbi írt.

Ez a két mű tekinthető a Talmuddal együtt a zsidó életforma legnagyszerűbb és legrészletesebb leírásának. Mindegyik azon az elven alapul, hogy a zsidó élet tettekből áll, a helyes tettekből, melyek közül mindnek a Tóra a forrása.

A háláchikus folyamat

Az elmúlt 200 év során nagyon sok zsidó hagyta el a Tórának a nagyszerű tudósok és egyszerű, tanulatlan zsidók által egyaránt követett útját. A háláchikus zsidóságot ma már nem követi minden zsidó. Valószínű, hogy a ma élő zsidóság nagyobb része úgy tekint a saját zsidóságára, mint valami nagyon távoli, az általuk divatjamúltnak, vagy a saját életükre vonatkozóan irrelevánsnak tekintett háláchikus hagyományokhoz legfeljebb távolról kapcsolódó tényre. Vannak ennek a folyamatnak meghatározható okai, melyeket itt és most nem részletezünk. Anélkül, hogy ítéletet mondanánk erről a megközelítésről, azt mondhatjuk, hogy azoknak a zsidóknak is fontos megismerniük és végiggondolniuk a háláchikus folyamatnak legalább egy központi gondolatát, akik nem érdeklődnek iránta, vagy nincsenek vele kapcsolatban. A háláchikus folyamat centrumában az a gondolat áll, hogy a zsidó élet nem az érzéseken, vagy az általános értékeken, hanem a tudatos cselekedeteken alapul. A háláchá szerint az értékek jók és fontosak, de át kell őket fordítanunk a mindennapi életünkbe. Az értékek nélküli tettek minden bizonnyal jelentés nélküliek, de ugyanez igaz azokra az értékekre, amelyeket nem fordítunk át tettekké. Sok olyan zsidó, aki nem a háláchá szerint él, elfogadja a kijelentés első felét. Eljött az ideje talán annak, is, hogy a második részre koncentráljunk. Ezt tesszük ebben az évben a táborban.

Következő oldal ->